Vad Kelet: Bulgáriai kalandok

0

Május elsejét stílusosan ünnepeltük! Bulgária előre!

Mivel a MOTOzin pont Bulgáriát vette terítékre, így együtt fedeztük fel Zolival, Lacival az elfeledett Bulgáriát, öt napban.

Egy szóban? Nagyon jó volt. Bővebben? Olvashatjátok a MOTOzin-ben. Félre a tréfával. Többször nekifutottunk már Bulgáriának de szinte mindig a tengerpart nyert, hiszen a “családi” programok, pancsolás, napozás mindig elnyomják a hegyekben csavargás varázsát, de gyermekkorom óta vágytam felfedezni ezt a nem is olyan messzire fekvő területet. Méltatlan módon kerüli a magyar motoros pedig ami itt várt minket, minden képzeletemet felülmúlta. Reményeim szerint 2018-tól a MOTOzin keretein belül szervezett utat is vezetünk majd ide, de addig is pár kaland, élmény, kedvcsinálónak. Előszó vége.

A bolgár Meteórák

A bolgár Meteórák

Mire gondolunk ha kiejtjük: Bulgária? Kosz, káosz? Szegénység? Kisebbségek? Indentitás válság? A teljes kép megértéséhez fontos tudnunk a történelmet a közelmúltig, hiszen így jobban megértjük mi játszódott, játszódik le Bulgáriában. Az vitán felül áll, hogy természeti kincsekben nagyon erősek, “turistáknak” van tengerpartjuk,  csavargóknak hegyeik, utazóknak kultúrák keveredése… Mire vágyhat még aki a nyugat steril, tiszta, biztonságos, alpesi hágóit unalmasra motorozta már?

Kedvenc művész Uram (Bödőcs Tibort) idézve: “mert Svájcban annyira féktelenek az emberek, hogy Szilveszterkor a konfettit egyből a porszívóba öntik…pont kifejezi ez a “poén” a Nyugat és a Kelet különbségét.

felújításra szoruló szoba konyha

felújításra szoruló szoba konyha, női tulajdonostól

Mi most a tengerpartot szándékosan kihagytuk, amit Én nem bántam, hiszen az utóbbi években egymás után kétszer is megjártuk a Sozopol, Nesebar, mesés szakaszait. A gyorsabb haladás és a kevesebb időveszteség érdekében már pénteken munka után eljutottunk Szegedre, ahol édesapám befogadott minket, lévén szegedi származású, alföldi srác vagyok. Laci is befutott késő este Pécs felől, így a csapat már a nulladik napon egyben volt, gyors vacsora és alvás, másnap 800 kilométer körüli aszfaltcsík várt ránk, főként autópályán Belgrád felé, Nis… a szokásos keleti úton. Minden poént nem lövök le, a MOTOzinben el tudjátok olvasni de az biztos, hogy egy percét sem bántuk az útnak. Mindhármunkban pozitív csalódás volt Bulgária.

naptölte

napkelte helyett vámpír találkozó előkészítése

A kultúrák keveredése érdekes, mert a történelem forgatagában volt itt Török, Görög, Bolgár fennhatóság, így az emberek, a vallás, a gasztronómia, a városok magukon hordozzák területnek megfelelően a múltat. Sok település munka hiányában “halott”, alvó város lett, mert mindenki nyugaton keresett munkát akár Németországig utazva. Sajnos Szófia is ettől szenved, hogy sokan “csak” dolgozni járnak oda de élni “hazamennek” vidékre. A lakosság eloszlásával, mozgásával, vándorlásával együtt adódnak megoldandó feladatok. Viszont mindenhol kedvesek voltak az emberek, segítőkészen álltak hozzánk. Számos helyen a magyarországi szinttel egyenlő színvonalú utakon kanyaroghatunk. (Kivéve, ahol a hegyekből lezúduló víz és kő elmosta az utat, ott ugyanis a kertek alatti földút volt a nyerő!)

szerencsére akadt egy kis offroad is

szerencsére akadt egy kis offroad is

A hegyekben gyönyörű kolostorokat, sziklákat, apátságokat találhatunk. A nulladik nappal péntektől-szerdáig tartó bő öt nap nem is elég minden szépség felderítésére főleg annak fényében, hogy a magazin érdekében igyekeztünk sokat fotózni, én pedig erőltettem ide az EVOroad miatt a videó készítését is. Most is kiderült ez bizony munka nem csak kacagás. Úgy érdemes számolni ha egy utat végig motorozni “csak” három nap, akkor végig is fotózni inkább négy-öt nap, ha videóznánk is, akkor akár a kétszerese tehát hat nap. Persze ez igényszint függő, hiszen a tartós teszten befogott GoPro Hero 5 Black foroghat a fejünkön és megállás nélkül gyárthatjuk az anyagot de ez utómunkára igen unalmas még magában. Sok megállás, sok vágókép, sok fotó viszont nagyon rabolja az időnket.

A keleti Montana

A keleti Montana

Aki teheti, szerintem forduljon el erre, akár velünk 2018-ban, mert ez megér egy jó túrát, ráadásnak ott a Fekete-tenger ha a párunk vonakodna a hegyekben fagyoskodni. Mivel péntek estétől vasárnap estig esőben gurultunk az első napok képei nem annyira napfényesek, de hétfőtől beköszöntött a tavasz és végre napsütésben dolgozhattunk. Amint készen van a videó láthatjátok Youtube csatornánkon. Sokat teszteltük a GoPro akció kameránkat, DJI stabilizátorunkat és az Olympus OMD vázunkat Pro objektívekkel, hogy a motoros filmezés cikkekben még többet tudjunk írni nektek róluk.

mondjuk a tájra nem lehet panasz

mondjuk a tájra nem lehet panasz

Olyan igényes települések, falvak, szállások állnak ma már a túrázók rendelkezésére, hogy nem ritkán német csoportok, családok autói között parkoltunk le. Ezt pont nem gondoltam volna a hegyekben, hiszen itt május elején nem ritkán csak 5-8 Celsius fok várt minket, az is igaz, hogy az árak inkább erdélyi szinten vannak, ami még nekünk is kedvező nem beszélve a nyugati szomszédokról.

szabadság, szeretem

szabadság, szeretem

A gasztronómiát nem én szoktam kifejteni de az is megér egy alaposabb ugrást (fejjel előre). Sok helyen nem számítanak az “idegen” nyelvű túrázókra, így az étlap inkább csak bolgár nyelven érhető el, cserébe viszont a pincérek semmilyen idegen nyelven nem beszélnek. Bátrabbaknak van esélyük egy “vak randira” vagy egy gasztronómiai bungee jumping-ra is.

A joghurtos uborka levesbe szándékosan többször is belefutottam és nagyon nem volt csalódás. A fő kedvencem mégis a cserép edényben süt sajt, amire még felül egy tojást is ráütnek, körben díszítik paradicsommal és az íze végett egy kis zamatos kolbász szeletet is mellé vágnak. A felkapottabb helyeken persze az angolt és a németet is “törik” már. A hegyekben, eldugott falvakban, viszont a hamisítatlan Bulgáriát kapjuk. Szinte mindenhol elfogadják az Eurót de visszaadni nem abban fognak.

Mondjuk ezt nem gondoltam volna Bulgáriáról

Mondjuk ezt nem gondoltam volna Bulgáriáról

Az egész útvonal felfűzhető igény szerint egy nagy körutazásra is vagy, aki a biztos pontokat szereti annak a csillagtúrázás is működik de az még több kilométerünkbe fog kerülni. Elsőre azt mondom minimum 3.000 km egy ilyen út Budapesttől mérve ha sokat csavargunk alacsonyabb rendű utakon, akkor ez fel tud szökni 3.500-4.000 kilométerre is. Nem is beszélve a tengerpartról, ha azt is végig járnánk, akkor több mint 4.000 kilométer a túra és inkább “bő” egy hét (9 nap), mint bő hétvége (5 nap).

A három testőr Bulgáriában

A három testőr Bulgáriában

Erős képet kapunk a múltból, ami nálunk 40-50 éve volt az részben még tart ma Bulgáriában, ennek ellenére nagyon szerethető az egész. A nagyvárosok elindultak már a “romlás” útján de a vidék szerencsére “romlatlan”, ott nem a multik érik egymást hanem a bontatlan táj. Az is igaz, hogy számos bánya, külszíni fejtés mellett elhaladtunk, amik még várják a sorsukat és a környékben élők inkább a mélyszegénységgel küzdenek mint a jóléttel.

elvágtatva a naplementében...

elvágtatva a naplementében…

Az itt található Montana nem keverendő össze a másik földrészen találhatóval de a vöröses, kopasz szikla formák impozáns látványa kicsit már a görögországi tájat juttatta eszembe. Természetesen azok a sziklatornyokra épült kolostorok magasabbak és ismertebbek, de a bulgáriai vad kelet is csodálatos.

Infó áradat, bolgár kisokos motorosoknak is:

  1. Euróval tudunk fizetni, nagyon sok helyen és bankkártyával is de nem adnak vissza Euróban
  2. az étel, szállás, üzemanyag nem drága
  3. az emberek segítőkészek, normálisak
  4. több település is olyan, amin áthaladtunk, hogy érdemes vigyázni az értékeinkre
  5. a helyiek szerint is autót csak bezárva hagyjunk ott, és ha lehet ne egyedül keveregjünk éjszaka az elveszettebb helyeken
  6. nagyon jó a bolgár konyha, így bátran kísérletezzünk vele
  7. a legszebb részek megjárhatóak 3.000-4.000 km alatt
környezetbe illesztés GS módra

környezetbe illesztés GS módra

A teljes beszámoló olvasható a megújult MOTOZIN július-augustusi számában! Keresd az átvételi pontokon, újságosoknál vagy a szerkesztőség címén.
Időközben elkészült kisfilmünk is:

 

Megosztás.

A szerzőről

Nyári Krisztián

Röviden rólam, aki még nem ismerne, szenvedélyem minden, aminek két- három kereke van. Több, mint 35 éve kerékpározom és 25 éve motorozom. Nagyon szeretem a felfedezést, túrázást, csavargást, világjárást. A hosszú évek alatt eljutottam az egyhengeres gépektől a boxerekig, de volt közte soros négy hengeres is és amióta szerző vagyok a MOTOzin motoros magazinnál, azóta még több motort sikerült kipróbálnom. Az évek alatt több felületen is publikáltam, amiből a legismertebb talán a MOTOzin és a BMW R 1150 GS motorom kapcsán vezetett blogom. Az évek alatt eljutottam nagyon sok szép helyre motorral volt, ahová többször is: Horvátország, Görögország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Ausztria, Németország, Svájc, Olaszország, Oroszország, Ukrajna, Kazahsztán, Bulgária, Erdély...Tervben van: Gibraltár, Mongólia, Nordkapp, India... Találkozunk az úton! Főleg ha Te is járod a Tiéd.

Szólj hozzá!